Kabin Ngodha

Rislah M. Al–Idham *)

Tokoh:
Suhartini : Na`-kana` kene` se gi` buru kalowar SD.
Samsul     : Kaka`na Suhartini
Ramli        : Ramana Samsul ban Suhartini
Halima     : Rajina Ramli
Herwan   : Bakalla Suhartini
Miswan   : Ramana Herwan

E SETTONG KAMPONG BADHA NA`-KANA` BINE`. NA`-KANA` BINE` GANEKA GI` BURU KALOWAR (LULUS) SD. TAPI MASKE GI` BURU LULUS, SUHARTINI AMPON GADHUWAN BAKAL. SUHARTINI ABAKAL BANNE OLLENA PELEYANNA DIBI. SUHARTINI ABAKAL POLANA EPABAKALE ORENG SEPPONA MOLANE GI` BABAJI`. PRAMELA, SAONGGUNA SUHARTINI, SABBAN TA` PATE NGEDDHEBBI PONAPA SE EKOCA`AGI ORENG JA` ABA`NA AMPON GADHUWAN BAKAL.

KATELA`, SUHARTINI TA` GELLEM KALOWAR DHARI PANGKENGNGA. E DHALEM PANGKENGNGA, SUHARTINI GUT-SERGUDAN NANGES PADHANA SE TADHA` TANDHA JA` BAKAL AMBU. SALAEN, NANGES, SUHARTINI KADHANG COMA CENGNGENG, BAS-NGABAS PADHA BADHA SE EPANDENG. LABANGNGA E KANCENG DHARI DHALEM. SUHARTINI
ADUNGGEM DHALEM PANGKENG PETTENG, MAKAL LABANG DHARI DHALEM TERRO TADHA`A ORENG SE BIBSA MASO`. SABAB, SUHARTINI GI` TA` BISA NAREMA SE BAKAL EADHEBBI LAGGUNA. SUHARTINI LAGGUNA BAKAL EPAKABIN BAN BAKALLA, SEDDHENG SUHARTINI DIBI` GI` TERRO ASAKOLA`A POLE. TA` GUN AMBU GAN LULUS SD.

HALIMA:
Tini, bukka` labangnga, Na`!. Ebu badha se ekacaca`a ban ba`na, Na`.

SUHARTINI:
Bunten, badan kaula ta` mukka`-mukka`a labang. (sasegunan nanges) Ponapa ja` panjennengngan ta` neser jugan ka badan kaula.

HALIMA:
Ebu neser ka ba`na, Na`. Reya` Ebu nyambi kakanan polana ba`na gi` ta` ngakan molane gella`.

SUHARTINI:
Bunten, kaula ta` neddha’a. Poko`na mon panjennengngan lakar neser ka badan kaula, paburung kabinna se lagguna. Coma ka` dhinto se epenta`a, Bu. Ban kaula gi terro asakola`a pole.

HALIMA:
E dhinna` tadha` SMP, Na`, ambu ka kottha. Ban pole ba`na reya kan babine`.

SUHARTINI:
Ponapa manabi babine` ta` keng`ng asakola, salaen gun coma SD. Ponapa manabi banine` ta` olle gadhuwan ngen-angen otaba pangaterro kadiya lalake`?

HALIMA:
Banne nga` jareya, Na`. Tape mon babine` buruna paggun ka dapor keya. Ta` kera dha`emma pola. Jareya se paste.

SUHARTINI:
(ali`-bali` e pangkengnga, ta` nyaman neng-enneng). Aaaa…. nyatana e roma reya tadha` se neserra ka sengko`. Sengkok baji` odhi` mon cara reya kabadha`anna. Nyatana reng-oreng gi` neggu` didinan kona se ta` kenneng li-guli. Tape didinan jareya sala mon eterrossagi (areng-cerreng ta` karowan).

DHARI SAKENG RANYENGNGA SOWARANA SUHARTINI SE ACERRENG DHARI DHALEM PANGKENGNGA, SAMSUL, RAMANA SUHARTINI NYANDER KEYA. SAMBI NOKTHOK LABANGNGA PANGKENG SE EKENNENGNGE SUHARTINI, RAMBI PADHA ORENG SE CE` PEGGALLA. HALIMA PAGGUN NENG E ADHA`NA LABANG MASKE LAKENA BADHA E SEMMA`NA. PADHANA SE ABERRI` TANDHA KA LAKENA, PAS NOLONGEN NOKTHOK LABANG. MASKE HALIMA NOLONGE, RAMLI TA` AMBU SE NOKTHOK KEYA.

RAMLI:
Tini, ja` reng-cerrengan, todhus ka tatangga. Bukka` labangnga, ebuna nyambi nase`.

SUHARTINI LAJU ESEP TADHA` MONYENA SAKALE POLANA TAKO` EDUKANE RAMANA. NAMUNG, MASKE AMBU SE RENG-CERRENGAN, LABANGNGA PAGGUN TA` EBUKKA`.

RAMLI:
Tini, mara bukka` labangnga. Ja` bur-lebur nganceng labang. Mara bukka`, ebuna badha se ekacaca`a. Reya ebuna nyambi nase`, ba`na gi` ta` ngakan kan?

TINI PAGGUN TA` NYAOT. TINI TA` NGEJABI KA DHABUNA RAMA BAN EBUNA. LABANG PAGGUN TA` EBUKKA`. RAMLI BAN HALIMA PAGGUN BADHA E ADHA`NA LABANGNGA PANGKENG SE EKENNENGNGE TINI SAMBI NGOLOK BAN NOKTHOK LABANGNGA.

E BAKTO KA`DINTHO JUGAN SAMSUL DHATENG DARI JAKARTA, KENNENGANNA ALAKO. RAMLI SE BADHA E ADHA`NA LABANGNGA PANGKENGNGA TINI PAS NYANDER KA LABANG ADHA`, HALIMA PAGGUN AJAGA LABANGNGA TINI.

SAMSUL:
(sambi nokthok labang dhari lowar) Assalamualaikum.

RAMLI:
Waalaikum salam. (sambi mokka` labang)

SAMSUL:
(nyandhak tangnga ramana). Sae Ma? Badan kaula nyo`on sapora, ampon abit ta` paleman.

RAMLI:
Iya, mara maso`.

SAMSUL:
Ka`emma Ebu ban ale`, ma` seppe?

HALIMA SE AJAGA TINI, NGEDHING JA` ORENG SE ACACA BAN LAKENA JAREYA, SAMSUL MAKA PAS GABAY POS-APOS KA TINI. SABAB, TINI BAN SAMSUL SE ATARETAN MASKE TA` KEMBAR PAS LAJU PADHA KOBI BAN GULANA.

HALIMA:
Kaka`na dhateng, Na`, mara duli bukka` labangngaa!

SUHARTINI:
Dinggel maske kaka` rabu. Napa parlona manabi hajadda panjennengngan se makabina badan kaula gi` paggun ta` epaburung?

NGEDHING, KAKANDHA`AN E PANGKENGNGA ALE`NA, SAMSUL SE BU-AMBU E AMPER LAJU NYANDER KA EBUNA. NYONGKEM, NYEYOM ASTANA EBUNA BAN AGELLU`. RAMLI NOLTOL E BUDHINA. BALA-TANGGA NGAGARUDHU` SE NOLONGE. SE BINE` BADHA E DHAPOR ABETTHEK, ARA-KORA BAN KALAKOWAN LAENNA. SE LAKE` NENG E TANEYAN, MAJAGA TEROP BAN SAMACEMMA.

SAMSUL:
Aponapa ale`, Bu?

HALIMA:
Ya…polana epakabina lagguna pas laju ta` kalowaran dhari pangkengnga.

RAMLI:
Iya, sakeng manja wa!

SAMSUL:
Napa? Ale` epakabina lagguna? Ponapa dan kaula ta` sala pangedhing?

RAMLI:
Iya teppa`, ale`na lagguna apakabina ban bakalla. Ce` pojurra sakale ba`na bisa dhatenga.

SAMSUL:
Gi, ja` sala`agi ale, Mas, Bu. Ale` gi` kane` ban gi` kana`. Ale `paneka gi` baktona ajar otaba nyare elmo. Sakeng e ka`dhinto lakar daddi kapprana manabi ampon lulus SD laju apakabin. Tape ganeka sala kappra. Mela dhari ka`dhinto kakappra`an se kadi paneka ta` koduna etoro`.

RAMLI:
Dhu dha`emma`a keya, ale`na ba`na reya babine`. Maske asakola dha`emma`a pole dhi-budhina paggun buru ka dhapor; atana`, ngella biddang ban sa-nyassa.

SAMSUL:
Manabi kabbi oreng pekkeranna same sareng panjennengngan, Ma, ja` arep nagara bisa maju tor ja` sala`agi manabi ejajah pole sareng Jepang ban Balanda. Ponapa panjennengngan terro pagguna kadi gi` dhimen e jaman Jeppang?

RAMLI:
Ba`na, Cong, ca`na engko` kalaban dhatengnga ba`na bbisa macellep atena reng towa, nyatana nambai rodhek ka pekker. Kemma ale`na gi` nga` jareya. (ngosap serana pas noddu` ka labang se molane gella` earep bukka`na ban Tini endha` kalowar).

SAMSUL:
Poko`na kaula ta` sarojo` manabi ale` epakabin dha-ngudha. Kaula terro ngabasa ale` asakola lebbi tenggi dhari kaula. La`-tella`a kaula gun coma lulus SD. Daddi koduna ale` se bisa`a lulus sampe SMP balakka`. Manabi padha lulus SD tadhana tadha` kamajuan neng roma paneka.

RAMLI:
Ma` mole sakale, Cong. Abali bai ra ka Jakarta!

SAMSUL:
(ajalan nojju ka amper) Enggi badan kaula bakal abali pole ka Jakarta. Nangeng saporana manabi ale` gi` paggun epakabina, badan kaula ta` saroju`.

RAMLI:
(noro`e tengkana Samsul) A… gi` nyaot, ana` korang ajar onggu mon bariya ba`na, Cong! (sambi namperra Samsul).

HALIMA:
(acerreng ban nyander ka Ramli se nampelenga Samsul) Aa…ampon, Ka`! Ka` dhinto pottrana panjennengngan. Pasabbar.

SAMSUL LAJU NYENGLA, ENTAR KA PANGKENGNGA ALE`NA, SUHARTINI. RAMANA BAN EBUNA PAGGUN BADHA E AMPER MASKE NANGALE JA` SAMSUL ENTAR KA ALE`NA. BALA-TANGGA NGAGARUDHU` SE NOLONGE. SE BINE` BADHA E DHAPOR ABETTHEK, ARA-KORA BAN KALAKOWAN LAENNA. SE LAKE` NENG E TANEYAN, MAJAGA TEROP BAN SAMACEMMA.

SAMSUL:
(nokthok labang) Le` bukka` labangnga, reya Kaka` kerrong ka ba`na. (Suhartini langsung mukka` labangnga, polana tao ja` kaka`na ta` senneng ka kabin ngudha. Napapona se katebanan samangken paneka ale`na dibi`).

SAMSUL:
Ba, Le`, ja` nanges!

SUHARTINI:
(mukka` labang ban lju agellu` kaka`na) Ka`, kaula gi` ta` terro akabina, kaula gi` terro asakola`a pole.

SAMSUL:
Iya…Kaka` ngarte. Mangkana Kaka` sateya mole kaangguy ngone`e ba`na.

SUHARTINI:
(sambi egellu`, kaka`na eteret ka dhalem pangkengnga) Maksottepon sampeyan napa, Ka`?

SAMSUL:
Dhaggi` malem, e baktona oreng padha ngeddha dhalem tedhungnga, mara ba`na noro` sengko` ka Jakarta.. E dhissa` ba`na bisa nerrossagi asakola. Masala baragadda dina Kaka` se nyareyagiya.

SUHARTINI:
Sakalangkong, Ka`!

SAMSUL:
Iya, sateya ba`na ja` nanges pole. Patennang mon ggi` badha Kaka`, insyaallah paggun ebanto apa se daddi ngen-angenna otaba cita-citana ba`na. Ban parlo ekaenga`e rencana areya ja` sampe` badha se tao, sapa`a bai (ngosap cethagga ale`na sambi nyeom dhaina)

SUHARTINI:
(ngosap aeng matana e pepena) Enggi, Ka`.

SAMSUL:
(jaga, ajalan nojju labang pas kalowar etoro`e Tini se notoba labangnga) Ella, molae sateya ba`na aparanta. Pa-apa se kerana parlo ekeba dhaggi` pamaso` ka dhalem ettassa. Kaka` aparanta`a keya. Dina marena Kaka` abaliya pole dha`enja. Kaka` terro apolonga ban ba`na ma` nyaman mangkat dhaggi`.

BAKTO ALARJA` SAJAN MALEM, SAAMPONNA POKOL 12 MALEM SAMSUL BAN SUHARTINI MANGKAT KA TERMINAL KALABAN AJALAN SOKO. SAAMPONNA DHU EJJAM SE AJALAN SE KADHUWA PAS DHAPA` KA TERMINAL SE E TOJJU. BIYASANA E BAKTO-BAKTO GAPENAKA E BENGKONA RENG-ORENG BURU ABUNGU POKOL TELLO` BAN BADHA SE JAGA BILA AMPON BAKTO SOBBU. BAN SE PALENG BANNYA` JAGANA EDULLUWAI TORONNA AJAN DHARI KANDHANGNGA.

BAKTO SOBBU, RAMA BAN EBUNA TINI AMPON ABUNGU. EBUNA TINI NOJJU PANGKENGNGA TINI KAANGGUY AJAGAI MA` OLLE` APARANTA. SABAB, TAMOY SE DHARI BISAN BAKAL DHATENG POKOL BALLU`. BALA-TANGGA NGAGARUDHU` SE NOLONGE. SE BINE` BADHA E DHAPOR ABETTHEK, ARA-KORA BAN KALAKOWAN LAENNA. SE LAKE` NENG E TANEYAN, MAJAGA TEROP BAN SAMACEMMA.

HALIMA:
Tini, ba`na gi` ta` jaga, Na`? Mara jaga jang-bajang dhaggi` ta` kacapo` Sobbuna pas aparanta. Tamoy bakal dhateng ra-kera pokol ballu`.

DHARI DHALEM KAMAR TADH` SOWARA SE NYAOT. ABIT PAGGUN TADHA` SOWARA SE NYAOT, LABANG PANGKENGNGA TINI TAPAKSA EBUKKA` BAN HALIMA. HALIMA ARASSA KOBATER SAAMPONNA LOK-OLOGAN, TINI TADHA` NYAOT. SAMPE` LABANGNGA ABUKKA` ONGGU.

HALIMA:
Tini…Tini…Pa`. Tini tadha`, Pa`. (bala tangga se long-nolonge padha nyander kabbi ngedhing cerrengnga Halima se abala ja` Tini tadha` e pangkengnga).

RAMLI:
Tini arapa, Le`?

HALIMA:
Tini tadha` e pangkengnga, Pa`. Ondur!

RAMLI:
(salerana marongo`, peggel acampor caremmet ka ana`na se atowa`an) Areya paggun kalakowanna Samsul. Samsul molae galla` mase tadha` ta` etangale. Rassana Samsul mangkat ka Jakarta ban Tini ekabareng reya.

HALIMA:
Enggi baramma neka, Ka`, sakejja`agii` tamoy bakal bannya` se dhateng?

RAMLI:
Nga` aneko bai, baramma mon bisan ja` pasampek napa` dha` ka`dhinto? Bula sanonto mangkada ka bisan, bula asapora`a ban abala`a se sabendherra. Dika, Le`,tamoyya temmone ban saporae keya ban atorragi nyo`on sapora ka bala-tangga kalaban kabala kadaddiyan se saonggunna ta` earep neko.

HALIMA:
Enggi, Ka`, samoga`na dhari pihak bisan bisa narema ponapa se saonggunna se ampom akaddiyan paneka. Salamet e jalan, Ka`, te-ngate!

RAMLI MANGKAT KA BENGKONA BISAN KALABAN KABADA`AN SOSSA AGALUY WASWAS, TAKO` BAN TODUS PADHA BADHA. RAMLI MANGKAT TA` KADIBI`AN, NGABARENG SETTONG TARETAN SE LONG-NOLONGE E BENGKONA.

PADHA BAN E BENGKONA RAMLI, E BENGKONA BISAN JUGAN RAMME KALABAN RENG-ORENG SE SACARA ADAT ASONG-OSONG LOMBUNG. SABAB MON E DISA PAJAT LEBBI RAGAP, MON MASALAH NONG-NOLONGE. MON BADHA TATANGGA SE GADHUWAN PARLO, TATANGGA TA` USA SORO, PASTE BAKAL DHATENG.

SABATARA, MISWAN BADHA E LABANNGA KALABAN ANGGUY AMPON RAPE NANDHA`AGI JA` SAKEJJA`AGGI BAKAL MANGKAT, NOJJU KA BENGKONA RAMLI.

RAMLI:
Assalamualaikum.

MISWAN:
(asalaman) Waalaikum salam. Ba, dika, Le`? Badha nape? Ma` mase ce` parlona, bula aneko ampon mangkada keya! Maddha maso` pas alonggu gallu!

RAMLI:
(asela dhep-adhebban ban Miswa) sabellunna bula nyo`ona sapora.

MISWAN:
(gu`-onggu`an) Enggi, enggi. Badha nape?

RAMLI:
Megga` lekkasssa careta, ampon ja` mangkat sakale!.

MISWAN:
(alaga` ta` ngarte se ekacaca ramli) Maksodda dika nape, Le`?

RAMLI:
Tini, budhu` bula se epacangngagi ka pottrana dika, sanonto tadha` e bengko. Ondur! (kalaban sowara ga`-pegga` padhana oreng tako`).

MISWAN:
(jaga dhari toju`na. Ta` parcaya) Nape? Ondur? Ma` bisa, Le`?

SE KADHUWA PADHA KACEP, TA` ASOWARA. RAMLI TAKO` KADADDIYAN JUBA` SE BAKAL SEADHEBBI, KABATER. MISWAN CENGNGENG PADHANA SE TA` PARCAYA, SAKEDDHABAN ADHANA ORENG SE ECOCOKO. TACENGNGA`.

RAMLI:
Saongguna Tini ka`dhissa` gi` ta` karep akabin, Ka`, coma bula ban ale`na se maksa. Karebba Tini nerrosagiya asakola. E compok, tamoy ampon bannya` se dhateng.

MISWAN:
Dhu, Le`….todhussa…. (ngabas ka Rmli pas alenga` ka dhalem romana) Herwan, Cong ya` dha`enna`, rama badha parlona.

HERWAN:
Ponapa, Ma?

MISWAN:
Ba`na se akabina sateya burung

HERWAN:
(tacengnga`) Napa? Ma` bisa? Kadi ponapa caretana?

RENG-ORENG SE BADHA E SEDDI`ENNA PADHA NGABAS. PADHA NGEDHINGNGAGI REMBAK SE EKEBA RAMLI SE BANNE KENNENGNGANNA KAANGGUY DHATENG KA BISAN. SABAB, BAKTO GANEKA BAGIYANNA BISAN BAN PANGANTAN LAKE` SE ENTARA KA BISAN BINE`.

RAMLI:
Tini ondur dhari bengko, saporana ya, Nak, engko` raja dusa.

HERWAN:
Bunten ta` ponapa, Pak. Ka`dhinto ampon takdir dari Se Kobasa ban pole badan kaula gi` terro nerrossagiya asakola jugan ka SMA, Pa`.

SAAMPONNA PADHA MERENG SE EPADHAPA` HERMAN, RAMLI, MISWAN BAN RENG-ORENG SE LAEN PADHA TACENGNGA`, PADHANA SE RAMPA NGOCA` ”MA` BISA PADHA?”.

MISWAN:
Mon polana mon pajat Herman ban Tini neka badha judhu pasthena, e laen bakto gi` paggun bisa acampo.

RAMLI:
Enggi, Ka`!. Namong, dhari kaddiyan ka`dhinto bula ngarep ja` sampe` mapegga` tale se ataretan antara bula ban dika.

MISWAN:
Enggi, padha, pangarep bula jugan kadi ganeko. Sabab, aneko coma Tini ta` siyap manabi epakabin gi` kana`. Herman jugan gi` terro` asakola`a.

RAMLI:
Bula ban tan-taretan nyo`ona saporana.

MISWAN:
Enggi, Le`, bula nyapora. Sapora`agi jugan mon kaluarga bula gadhuwan sala.

RAMLI:
(sambi jaga dhari toju`na) Manabi saka`dhinto, bula nyo`ona pamet.

MISWAN:
Eatore, Le!

SE KADHUWA PADHA JAGA, HERMAN JUGAN JAGA PAS ASALAM. RENG-ORENG SE MOLAE GALLA` COMA NGEDHING MAR-SAMAR PADHA MATEJAM PANGABASANNA KO`-TAKO` BAKAL KADADDIYAN PAN-PONAPAN E ANTARANA ORENG SE KATELLAO; RAMLI, MISWAN BAN HERMAN.

RAMLI:
Assalamualaikum

MISWAN & HERWAN:
Waalaikum salam

REMBAK SE SEMPAT DADDI POKPARA AMPON NEMMO JALAN KASAROJU`AN. INTINA, TINI BAN HERMAN PADHA TA` GELLEM EPAKABIN GIG` DHA-NGODHA. KADHUWANA GI` PADHA TERRO ASAKOLA`A NEBBUSA KEDINGGALAN NOJJU KAMAJUWANNA BANGSA. MASKE, KABIN SE SAMASTENA AMPON KALAKSANA BURUNG, HERMAN BAN TINI PAGGUN DADDI BAKALLA. SABAB, SE TA` EKASENNENGNGE SE KADHUWA MANABI EPAKABIN GI` NGODHA.

NAMONG, MASKE PAREMBAGAN AMPON NEMMO JALAN, RENG ORENG PADHA RAMME SE NGACACA. CACA SE ALANJANGAN DHARI JALAN.

Pelar-Songennep, 2009

***

*) Mahasiswi Sekolah Tinggi Ilmu Tarbiyah Aqidah Usymuni (STITA) Sumenep. Lahir e To Pote (Batu Putih), 07 Nopember 1988. Salaen nyantre e Yayasan Abdullah Kapanjin, Sumenep, jugan kaparcaja menangka sekretaris UKM. Komunitas PELAR STITA Sumenep 2009-2010.

Post a Comment

Lebih baru Lebih lama